Kíváncsi vagy, milyen szerepek mögé bújik a párod? Akkor figyelj

Kíváncsi vagy, milyen szerepek mögé bújik a párod? Akkor figyelj

Szereted, ha hazudnak neked? Szereted az illúziókat, a megtévesztést, az aprócskának tűnő „kegyes csúsztatásokat”? Gondolom, mint a legtöbben, Te is kapásból rávágod, hogy naná, hogy nem! Na de mi van akkor, ha erről szólnak a párkapcsolatok? Akkor már nem is valódik, nem is igazak – talán nem is érnek semmit? A legtöbb ember alapvető értéknek tartja egy stabil párkapcsolatban az őszinteséget. De meddig terjed ez az őszinteség?

Képzeld el, hogy egy reggel arra ébredsz, hogy egy üzenet vár: a mai napon találkozol Életed Párjával. Hogyan reagálsz? Minden megy tovább ugyanúgy, mint egy átlagos reggelen? Ugyanúgy készülődsz, ugyanazt a ruhát veszed fel, ugyanúgy viselkedsz? Ugye, hogy nem? Ha olyan vagy, mint az emberek 99,99%-a, akkor igyekszel a lehető legjobbat kihozni magadból: gyors hajmosás, frizuraigazítás, a lehető legszebb, legjobb ruha, cipő, boldog izgatottság, csillogó szemek, hatalmas lelkesedés – ezzel felfegyverkezve vágsz neki a napnak. Aki csak meglát, észreveszi, hogy ragyogsz, így aztán annak rendje és módja szerint meg is találod és el is bűvölöd Életed Párját.

Ott van még a boldog izgatottság akkor is, amikor nem az üzenetet, Eltelik egy közösen töltött év. Hogyan ébredsz reggel? hanem Életed Párjának kócos feje búbját látod meg reggel? Ugyanolyan jelentőségű minden egyes nap, mint az a bizonyos első, amikor még nem is volt kézzel fogható valóság, csak egy kósza ábránd? Vagy a megszokás hatására fényüket vesztik a napok, és vele együtt Te magad is? Új izgalomra vágysz? Na de hová tűnt a régi? Mi történt vele?

Ha őszinte vagy magadhoz, rájössz: semmi más, csak kiestél a szerepből, amit az első napon játszottál. Már nem akarod a legjobbat mutatni magadból, csupán a hétköznapi énedet. Azt várod, hogy akit a ragyogásod bűvölt el, beérje az árnyékoddal, és ugyanúgy lelkesedjen az árnyékért, mint annak idején a ragyogó lényedért. És Te? Te is ugyanúgy lelkesedsz? Akár még 10 év elteltével, 2-3-sok gyerek után is? Na, ide kell a nagy őszinteség!

Ne feledd, minden egyes együtt töltött nap reggelén igazat szól az üzenet: a mai napon találkozol Életed Párjával!

Szeretettel,

Anita

Mi az a Theta Healing® ?

Siker történet…

Siker történet…

Most dicsekedni jöttem, öröm – boldogság van a szívemben, mikor a klienseim siker storyról számolnak be…😍🌈💗💙

Lívia tegnap volt nálam konzultáción, már hosszú ideje keres munkát…😴
Gyökér probléma az volt, hogy pánikol, ha új helyre kell mennie…

Ma a következő üzenetet kaptam Tőle; “Képzeld el! – ma behívtak állásinterjúra hétfőre  még ha, nem is vesznek fel, akkor is szuper és nagyon – nagyon köszönöm. Sokkal nyugodtabban kezeltem a telefonhívást, csak egy kicsit zavarban voltam, de nem pánikoltam be és nem is félek az interjútól, csak nagyon izgatott vagyok…💙💛💚😍 Szuper vagy! ” Lívia

Természetesen az ő engedélyével osztottam meg veletek is a csodálatos változást! És még nem telt 24 óra…🕑fantasztikus ez a Théta…😘ezért imádom használni…💚gyors, hatékony változás…🌷🌺várlak szeretettel konzultációra…💗változásra fel…😍

Nők virágozzatok!🏵️💮🌸💐🌻🌼🌷🌺

Szeretettel:

Anita

 Kapcsolatoktól a szingliségig 1.rész

 Kapcsolatoktól a szingliségig 1.rész

Nem szeretem ezt a szót: szingli. Olyan érzésem van tőle, mintha valaki rám nyomott volna egy bélyeget. Utálom, amikor megkérdezik, hogy ez mégis hogyan lehetséges? És kutató tekintettel végignéznek rajtam, felsorolják magukban a felfedezett hibákat, meglátásokat és pár másodperc leforgása alatt egy konkrét diagnózist állítanak fel velem kapcsolatban.

Fotó; croisy

De amikor ezt kérdezik, igazából arra kíváncsiak: mi baj van veled? Hiszen kívülről aranyos vagy, szép, kedves, az érdeklődési köröd is figyelemreméltó és okos vagy, művelt. Akkor mi lehet a probléma? Pszichopata vagy?

Fotó: Didgeman

Én magam sokáig hittem azt, hogy el vagyok törve. Sérült áru vagyok, valami, amit meg kell javítani. És hogy majd egyszer, amikor itt lesz az ideje, akkor eljön hozzám A Férfi. És majd ő összerak engem. Hogy majd ő lesz az, aki meg fog tudni menteni, és aki azzá a nővé tesz, aki lenni akarok.

Ez volt az egyik legnagyobb téves hitrendszerem.

Csak vártam és vártam, hogy megnyíljon az ég és végre fény áradjon az életembe, hogy végre megérkezzen az, amire annyira nagyon vágytam gyerekkorom óta.

Fotó; jplenio

És végülis belépett az életembe egy . Az évek óta áhított kapcsolat végre létrejött! Ezaz! Végre boldog leszek! Nagy túrót.

Fotó: Inactive account – ID 3194556

Ami azt illetti, az elején még működött az az elképzelésem, hogy egy pasi majd segíteni fog nekem abban, hogy szépnek lássam saját magamat. Mert minden kislányos elképzelésemet felülmúlta az a pasi. Amiről aztán kiderült, hogy túl sok. Túl férfiatlan. És egyáltalán nem az, amire vágyom. Felturbózta az önbecsülésemet, de csak ideig-óráig.

Addig a pontig, amíg őrülten el nem kezdett zavarni a folyamatos imádás, amiről később kiderült, csak a manipuláció része volt. És nem értettem. Fiatal lányként az volt minden vágyam, hogy legyen egy olyan pasim, aki kedves, a tenyerén hordoz, odáig van értem, igazán szeret és velem akarja leélni az életét. Pontosan ilyet kaptam, nem lehet okom panaszra. Csakhogy az az eszembe se jutott, hogy ha csak ezek az érzelmek működnek, akkor nincs egyensúly se a pasiban, se pedig a kapcsolatunkban. És hogy ezek a kívánságok, ha átcsapnak vég nélküli érzelmekbe, akkor egy tökéletes megszállottat kapok. Nem pedig egy férfit.

Fotó; StockSnap

De ez a tapasztalás szuper volt arra, hogy egyáltalán rájöjjek, mi az amire igazán vágyok. És az nem az, amiket a romantikus filmekben látok, vagy amiről a romantikus regények szólnak. Iszonyúan becsapva éreztem magam, miután vége lett ennek a dolognak. Mert, hogy ez egyáltalán nem az volt, amit elképzeltem, de még csak köze se volt hozzá! Átkoztam minden filmet, minden könyvet, ami a cukormázas romantikát hirdeti és úgy ámblokk a társadalmat is. Mert, hogy nekem senki nem szólt arról, hogy az első igazi kapcsolat, az többről szól, mint ártatlan vonzódás és szép szavak. Úgy éreztem magam, mint akit teljesen megaláztak és kihasználtak.

Fotó: Counselling

És még mindig magamat hibáztattam az egészért. Én szakítottam, miközben szegény exem mindent megtett értem és én milyen egy önző dög vagyok! Nem voltam belé fülig szerelmes, mégis belementem a kapcsolatba. Kihasználtam, ezért pedig olyan mérhetetlen bűntudatot éreztem, hogy alig bírtam elviselni. Később jöttem csak rá arra, hogy ő se volt ám olyan ártatlan. És még ennél is később jöttem rá arra, hogy egyikünk se volt jó vagy rossz ebben a kapcsolatban. Mert hogy ketten voltunk ebben a dologban és igenis mindkettőnknek szüksége volt erre a tapasztalásra. De akkor ezt még nem láttam. És amikor rájöttem arra, hogy ő se volt egy szent, akkor a pokolba kívántam őt!

Fotó: Counselling

És elkezdtem megint azt hinni, hogy a kapcsolat, az kizárólag csak a szexről szól. Hogy a férfiak nem azért vannak velem, mert szeretnek velem lenni, beszélgetni, eszmét cserélni és úgy összességében élvezni a társaságomat. Hanem csakis a szexért, az pedig hogy én ki is vagyok, azt magas ívből leszarják. Persze eljátsszák azt, hogy érdeklem őket, de igazából nem is figyelnek. Hogy igazából az előjáték is csak az én kedvemért van, mert hogy őket az sem érdekli, nekik nincs rá szükségük! Nekem tesznek vele szívességet. Szóval hálás lehetek. És iszonyú dühös lettem. Borzalmas dühöt és csalódottságot éreztem.

Fotó: Counselling

Nem csak a férfiak iránt, hanem saját magam iránt is, amiért én naiv azt gondoltam, hogy ez többről szól, hogy létezik olyan, hogy igaz szerelem. A dühöm vezetett odáig, hogy többé nem akartam a szerelmet. És bosszúból, amiért a férfiak csak használni akarnak, én is csak használni akartam a férfiakat. Évekkel később ismertem fel, hogy ez a kapcsolat és ezek az érzések mennyi mindent hoztak felszínre bennem és támogattak abban, hogy végül tényleg megkaphassam azt, amire igazából vágyom, nem pedig azt, amiről úgy gondoltam.

Fotó: Counselling

Fel tudtam általa ismerni, hogy igenis komoly problémám van a szerelemmel, mert nem engedem meg magamnak. Hogy miért is van ez és miért van bennem a zsigeri gyűlölet a férfiakkal szemben. Hogy képtelen vagyok a befogadásra. Ez is a hitrendszereim egyike volt.

  • A férfiak csak a szexet akarják.
  • A férfiak nem tudnak szeretni.
  • A férfiak hazugok.
  • A férfiak csak arra képesek, hogy átverjenek, manipulálnak és megcsalnak. Sok más egyéb között.

Fotó: MIOTRAN

Képessé váltam arra, hogy igaz valójában megérezzem, milyen mérhetetlen fájdalom húzódott valójában a sebeim mögött. Sok-sok élet hozadéka. Megszámlálhatatlanul sok fogadalom és eskü, ami nem csak a mostani létemre korlátozódik, de amit maximálisan képes vagyok ebben az életemben a helyére rakni és feloldani.

Fotó: Free-Photos

Nagy pofon volt az, hogy rájöttem nem csak a férfiakkal szemben voltak fenntartásaim, hanem a nőkkel szemben, saját magammal szemben is. Rengeteg felismerés katalizátora volt egyetlen rossz kapcsolat és az abba való visszaesés. De nem volt szükségem már több ismétlésre, mert sikerült levonnom a konzekvenciát, miután végleg sikerült lezárnom magamban ezt az egészet. Akkor pedig még csak annyit szűrtem le belőle, hogy ne érjem be kevesebbel, mint amennyit megérdemlek és amire igazán vágyok. Hogy kiálljak magamért, a saját érzéseimért. Azért is, ha valamit nem akarok.

Fotó: TerriC

Korábban átoknak éltem meg a szingliséget, később pedig áldásként. Szükségem volt az egyik végletre ahhoz, hogy meg tudjam tapasztalni a másik végletét is a dolognak. Így pedig már esélyem volt arra, hogy elkezdjem megtalálni a középutat.

Te, már megtaláltad a középutat?

Igen, de még van egy-két kérdésem!

Nem, megoldást szeretnék!

Szeretettel:

Anita

Hallottál már a BogBag biopamut zsákokról, szatyrokról és a méhviaszos szalvétákról? Szerintem óriási találmány és még környezetbarát is

Hallottál már a BogBag biopamut zsákokról, szatyrokról és a méhviaszos szalvétákról? Szerintem óriási találmány és még környezetbarát is

BogBag, azaz rendes polgári nevén Lay Boglárka, a környezettudatos zsákjairól, szatyrairól illetve méhviaszos szalvétáiról híres. Elkötelezett híve annak, hogy csökkentsük a háztartási szemetet, illetve, hogy ahol lehet, újrahasznosított termékeket használjunk. Eddig titkos volt, de most már publikussá válik, Bogival mi is készülünk egy közös tervvel. Hamarosan megjelenik könyvünk és a hozzátartozó 28 lapos memória kártya. Bogbag zsákokba is fogjuk csomagolni, amely választható opció lesz megrendelésnél. Számunkra nagy boldogság, hogy Bogi elvállalta a gyártását, így biztosak lehetünk abban, hogy minőségi munkát kapunk Tőle, illetve szeretettel készül.

Mikor indítottad el Bogbag vállalkozásodat? Mivel foglalkoztál előtte?

Hú, elég sok mindent csináltam az elmúlt 25 évben, de semmi nem volt hiába, mindenből igyekeztem tanulni, fejlődni, tapasztalatot gyűjteni. Imádtam olvasni gyermekkorom óta, így nem volt kérdés, hogy érettségi után könyvtáros legyek majd. Imádtam ott dolgozni, az a hangulat, az emberek és persze a könyvek egy olyan elképesztő miliőt teremtettek, amit nem lehetett megunni. Izgalmas volt megismerni az embereket, beszélgetni velük irodalomról, zenéről, filmekről vagy az élet apró történéseiről, sok barátság született a könyvtárban, amelyek ma is tartanak.

Fotó: Bné Erdélyi Diána

Később voltam diszpécser, könyvelő, dolgoztam piackutatóként és telefonos ügyfélszolgálaton, megfordultam kis cégnél és nagy multinál is, de mindig úgy éreztem valami nem az igazi. Örök álmodozó vagyok, aki sose bír nyugton maradni, mindig csinálok valami újat, mást, szeretek tanulni, új dolgokat kipróbálni. Rájöttem, hogy szeretnék a magam ura lenni minden téren, így 2017. októberében létrejött a BogBag.  Igyekszem egyedi dolgokat készíteni biopamutból, amik színesek, derűt sugároznak és nem tucat termékek.

Mi volt az motiváció, ami meghozta a vállalkozói kedvedet? Miért pont a Bogbag zsákok, szatyrok gyártására esett a választásod?

Gondoltad volna, hogy mivel a műanyagok lebomlása több száz év, ezért a Földön jelenleg az utolsó gramm műanyag is itt van, amit valaha gyártott az ember?!

Hogy a lebomló műanyag többsége valójában nem bomlik le, hanem apró mikroműanyagra, mikrodarabkákra esik szét, a vizekből bekerülnek a táplálékláncba, és előbb-utóbb ránk is hatással vannak?!

Szeretném, ha az emberek felismernék, hogy a környezettudatos életmód, nem luxus, nem egy múló divat, hanem egy életforma.

Sok felnőtt még mindig nem tartja lényegesnek, sőt nyűgnek érzi szelektíven gyűjteni a szemetet, felhagyni az egyszerhasználatos nejlon használatával.

Egyszerűbb letépni az újabb nejlonzacsit – amit kb. addig a pár percig használunk, amíg beletesszük az élelmiszert, de utána több száz év, mire lebomlik – mint előrelátóan vinni magunkkal 1-2 pamutszatyrot. Pedig ez sem bonyolult, csak eleinte kell rá odafigyelni, aztán megszokássá válik.

Biopamutból kezdtem el olyan egyedi termékeket készíteni, amelyek kiváltják a folpackot és alufóliát, környezetbarátok, nem tartalmaznak műanyagot, többször használhatóak, megfizethetőek. Ha a biopamut termékeimmel én is hozzájárulok ehhez a folyamathoz, az nagyon jó érzés.

Hogyan tudod összeilleszteni a magánéleteddel a vállakozást?

Szerintem a társadalomnak még mindig nehéz elfogadni azt, hogy attól, hogy anya otthon van, anya még dolgozik. Sokszor kreatívnak kell lenni, hogy minden működjön, de sokat segít a férjem és az édesapám is a gyerekekkel kapcsolatos teendőkben. Reggel útnak indítom a családot, utána napközben alkotok, intézem a cég dolgait, délután megyek a gyerekekért az iskolába, útközben bevásárolunk és lefekvésig együtt vagyunk. Ilyenkor igyekszem leginkább anya lenni, csak velük foglalkozom és ha lefeküdtek, utána szoktam megint dolgozni még általában éjfélig.

Voltak – e nehézségeid a kezdéskor?

Szerintem, ha bármelyik vállalkozónőt megkérdezed, aki egyben anya is, 100%, hogy azt mondja az idő a legnagyobb problémája. Nehéz minden szinten teljesíteni, mint vállalkozónő, mint anya, mint feleség, mint házvezetőnő, mint szakács és beleférjen a 24 órába egy kis énidő is. Na ez az, amit nekem is sokszor nehéz megvalósítani, de lassan sikerül megtalálnom az egyensúlyt, remélem.

Ami még nehézség volt, hogy nem volt kellő szakmai tudásom és pénzem se, hogy megfizessem a szakembereket, így sok mindent nekem kellett megtanulni.

Milyen széles a termékpalettád?

Vannak állandó termékeim és szezonálisak is. Már készülök őszi és téli szezonális termékekkel, mint a fűszerekkel illatosított textil szaloncukrok vagy az egyedi, névre szóló mikulás zsákjaim, amiket aztán minden évben újra elő lehet venni.

Ezen kívül vannak a pamut szatyraim a BogBagek, amik trendi mintásak, moshatóak, összehajthatóak, kis helyen elférnek a női táskában így nincs szükség egy újabb nejlon szatyorra.

A BogPack egy természetes és környezetbarát méhviaszos textilszalvéta, ételcsomagoló, mely lemosható és újrafelhasználható. Nemcsak mutatósak, hanem alternatívái az egyszer használatos folpacknak és alufóliának.

Tépőzárral vagy gombbal, és egy darab zsinórral tökéletesen záródik. Abban is más ez, mint pl. egy műanyag doboz, hogy a mérete szabályozható, illeszkedik a benne lévő élelmiszer nagyságához.

Gyerekeknek is készítek kispárnákat, tornazsákokat. Náluk kifejezetten fontos, hogy biopamutot használjak. Vannak péksüteményes és zöldséges zsákjaim is több méretben és mintával, illetve az abszolút kedvenc a frissentartó kenyeres zsák.

Mik a közeli és távoli céljaid?

Bevallom ennyire konkrétan nincs megtervezve a jövő. 🙂 Folyamatosan fejlődik a cég és vele együtt én is, ez alatt az egy év alatti is hosszú utat tettem meg, és büszke vagyok arra, amit elértem a termékeimmel. Ahogy változik a világ, úgy változom én is és a vásárlók igényei és a termékeim is.

Közben offline térbe is kiléptem nyáron, jelen voltam több rendezvénye, vásáron (pl. Biopiac, Tihanyi Biobúcsú és Kiskertpiac). Rendszeresen járok a Kiskertpiacra, itt már fixen megtalálható vagyok minden hónapban és szeretnék a jövőben is mindig ott lenni.  Imádom a vásárokat, iszonyatosan elfáradok estére, de egyben hatalmas élmény is egy ilyen nap. Sok kapcsolatot lehet kiépíteni a vásárlókkal, és van idő beszélgetni is velük; akik rendszeresen adnak új ötleteket, inspirálnak.

Idén lesz még pár karácsonyi vásár is, ahol jelen leszek (a weboldalon megtalálhatóak a megjelenéseim), illetve most először a Csak a Mentes Karácsonyi Vásáron is, ami egy hatalmas kihívás nekem, hiszen több ezer ember fordul meg egy nap alatt a rendezvényen.

Milyen tanácsot adnál annak, aki most indít vállalkozást?

Higgyen, bízzon önmagában. Abban, amit csinál. Legyen elég kezdő tőkéje, mert először csak viszi a pénzt a vállalkozás. Egy vállalkozást csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. Én egy személyben vagyok cégvezető,  anyagbeszerző, tervező, varrónő és csomagoló. Ami pénz bejön, azt visszaforgatom a vállalkozásba.

Megosztanál néhány olyan tippet, amivel a nőiességünket tudjuk emelni?

Használjunk természetes kozmetikumokat, illetve készítsünk házilag. Keverjünk össze tengeri sót egy kis aroma olajjal, a világ legjobb lábradírja, amitől pihe-puha lesz a lábfejünk. Szeressük önmagunkat, mindig legyen időnk önmagunkra, legyen napi szinten legalább 5 perc “énidőnk” ami csak rólunk szól, lehet az egy bögre tea vagy kávé, vagy pár oldal egy könyvből vagy akár egy rövid séta, de ez az idő csak a miénk legyen és nevessünk sokat és aludjunk legalább 7 órát 🙂

Köszönöm Boginak a beszélgetést.

A Bogbag termékeit ITT tudod megtekinteni.

A Bogbag facebook oldalt ITT találod.

Szeretettel, Anita

Cikk szerzője: Hidvégi Anita

Szenvedélyeink viharában

Szenvedélyeink viharában

Teljesen mindegy miről van szó, embert próbáló feladat minden esetben az arany középúton haladni anélkül, hogy a farsúlyunk időnként el ne húzna bennünket az egyik vagy a másik irányba! Mert ha már far, hát csokievés! Kinek mi számít középútnak, de azért valljuk be őszintén, hogy időnként kicsit megcsúszik a kezünk és egészen véletlenül teljesen szándékosan eltüntettünk egy egész tábla csokit, hozzá még egy kis fagyival vagy esetleg egy (fél) üveg borral. Vagy éppen a bizonyos farméretünk okozta sokk miatt rákényszerítjük magunkat a legeslegújabb szuper lébőjtkúrára, legújabb trendi edzésekre és elátkozunk minden kalóriát, hátha attól majd kisebb lesz a körméretünk!

Fotó: Isabella Mende

Mindegy, hogy mit is teszünk, az egyetlen és biztos pont, ami mindig össze fogja kötni ezeket a bekattanásokat, az a szenvedélyünk lesz. Nem számít, hogy éppen magunkat, a kalóriákat vagy az ellipszis gépet gyűlöljük szenvedélyes odaadással és hévvel! Talán nem is fogjuk fel, hogy milyen nagyszerű dolog is a szenvedélyünk, mert az éppen túlesett szakítás miatt küldjük el szegénykét a pokolba, jobb esetben pedig csak nem veszünk tudomást a létezéséről, mert teljesen természetesnek vesszük, hogy van és a miénk. Nem szép dolog ez tőlünk! A szenvedélyt igenis szeretni kell és imádni, mert a szenvedélyünk lesz az, ami továbbvisz minket az életben, az fogja bepörgetni a motorunkat és a vágyakozásainkból és ábrándozásainkból valami igazat és igazit kreálni!

Fotó: ddimitrova

Aki szenvedélyesen éli az életet, az szenvedélyesen szereti is azt. Mert odavan minden csodáért, minden pillanatért és mindegy, hogy milyen szörnyűségen kell keresztülmennie, a hite mellett a szenvedélye lesz az, ami segít neki, hogy elinduljon előre. A szenvedély az egyik legerősebb motor, ami egy emberben csak működhet. Persze csak akkor, ha jól használja és érti a működését.

Fotó: PixelwunderByRebecca

Össze szoktuk téveszteni a szenvedélyt azzal a valamivel, amit a szappanoperák izgalmas műsorai ígérnek nekünk. Annyira szenvedélyesen szeretik egymást a szereplők, hogy egyik percben még őrülten veszekednek, a másikban pedig már egymás szájának is estek egy mindent elsöprő csók keretében, hogy aztán elválva megint felpofozza a szerelmes nő a férfit. Bár izgalmasnak tűnhet és lángolónak, a valóságban a láng inkább csak lehangoló és felemésztő. Ez nem szenvedély. És ha már itt tartunk, nem is kapcsolat.

Fotó: Candiix

A szenvedély, az virágzik. Szárnyal. Emel. Feltölt. Életet lehel egy megfáradt testbe és küzdeni akarást az elmébe! A jól használt szenvedély magas hőfokon ég, de nem éget és bár egyre csak hajt és mindig előre, nem fáraszt, hanem feltölt. Az életünk szörnyű tragédia lenne, ha nem lenne a szenvedély, ami fűtsön. Ha nincs, mi lelkesítsen, ha nincs, ami izgalomba hozzon, amiért érdemes élni…akkor az az élet vajon milyen lenne? Legjobb esetben is céltalan és unalmas, de azt hiszem sokkal inkább kétségbeejtő. Ezért ahelyett, hogy bélyegeket szeretnénk aggatni valami olyan elemi és ősi dologra, mint amilyen a szenvedély is, helyette inkább csak tanuljuk meg rendesen használni és értsük meg őt, azt amit tanítani szeretne nekünk. Hogy van miért élnünk.

Szeretettel;

Anita