Itt a farsang – áll a bál?

Itt a farsang – áll a bál?

Itt a farsang – áll a bál?

A farsang a bálok időszaka – az ünneplésé, a vidámságé és a jelmezbe öltözésé. Évszázados, talán évezredes hagyományai vannak a jelmezbe öltözésnek – ami lehet csupán egy álarc vagy maszk, de a hozzá tartozó teljes öltözék is. Ilyenkor elfelejtjük a hétköznapokat, és teljesen eggyé válunk azzal a személlyel vagy szereppel, aminek beöltözünk. A farsangi kavalkádban hercegnők, kalózok, királyok, királynők, boszorkányok, varázslók, és ki tudja még miféle lények elevenednek meg – határt csak a fantáziánk, na meg a kölcsönzőben éppen elérhető jelmezek szabnak. Ebben az időszakban nem csak a színészeknek adatik meg, hogy jelmezbe bújjanak, hanem mindenki számára elfogadottá, sőt, kívánatossá is válik.

Fotó: Ben_Kerckx

De miért szeretünk annyira jelmezbe, vagyis más bőrébe bújni? Mire jó ez nekünk? Miért nem jó az, ami van? Erre nincs egyszerű magyarázat. Egyrész, ilyenkor eltávolodunk a saját életünk problémáitól, hiszen az a mi problémánk – amikor levetjük saját bőrünket, azzal a gondjainkat is hátra hagyjuk. Magunkra öltjük egy másik személy jelmezét – valaki olyanét, akivel belül azonosulni tudunk, vagy szeretnénk. A lényeg: ő nem rendelkezik a mi problémáinkkal! Ilyenkor megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzés lenne azt a bizonyos másik életet élni. Másrészt ilyenkor egy kicsit újra gyerekek is leszünk, amikor még felhőtlen játék volt csupán az életünk. Legalábbis így visszagondolva, akkor ez valahogy kicsit másnak tűnt. Ugyanakkor gyakran foglalkoztat minket a „mi lenne, ha” – szeretnénk változtatni, de gyakran nem merünk. A jelmezek ebben is segítenek: ha bepillantást nyerünk az adott személy életébe, tulajdonságaiba, talán nem is találjuk majd annyira vonzónak. Vagy éppen ellenkezőleg, annyira inspirálóan hat ránk, hogy megtesszük a szükséges változtatást. De az is lehet, hogy egyszerűen csak el akarunk rejtőzni a jelmezünk, és ezzel a szerepünk mögé; ez leginkább a hétköznapi jelmezeinkre és szerepeinkre igaz.

A farsangi jelmezeinket ösztönösen választjuk. Soha senki nem választ magának olyan jelmezt, amiben idétlennek, nevetségesnek érzi magát – sokkal inkább olyant, ami a vélt vagy valós hiányosságait kompenzálja, vagy erősségeit fokozza. A hétköznapokban azonban gyakran kényszerítünk magunkra olyan szerepeket és jelmezeket, amelyekkel belül nem tudunk azonosulni – talán ezeket is kompenzáljuk a farsangi jelmezeinkkel.

Szeretettel:

Anita

Konzultálni szeretnék…

Te is unod, hogy mindenki sajnálkozva néz rád, mert nincs pasid?

Eleged van abból, hogy a barátnőid folyton megpróbálnak összehozni valakivel?

Akkor biztos örülsz majd ennek a szuper, felemelő szingli e-booknak!

Hétköznapi ál-arcaink

Hétköznapi ál-arcaink

Hétköznapi ál-arcaink

Közeleg a farsang, a mulatságok, az álarcosbálok ideje, és valljuk be, nem csak a gyerekek bújnak örömmel jelmezekbe! Minden kornak, népnek megvannak a saját szokásai, hagyományai, de az álarcokat, maszkokat kivétel nélkül mindnél megtaláljuk. Anyagukban, formájukban eltérhetnek, és van, ahol a maszkot festés helyettesíti. Használták varázslathoz, szertartásokhoz, játékokhoz vagy halotti maszkokként, de ami a lényeg: ősidők óta minden kultúrában jelen vannak. De vajon mi okozza az álarcok népszerűségét? Miért szeretünk még ma is jelmezbe, de legalábbis álarc mögé bújni?

Fotó: nouveaumonde34

Az álarc lényege az, hogy viselőjének valódi arcát eltakarja, így ő kvázi láthatatlan marad, és a maszk segítségével olyan személyt, entitást, tulajdonságot stb. testesít meg a viselője, amilyent csak szeretne. És ez a titok nyitja! Az őseink az álarcok segítségével mágikus erőket idéztek meg, akik segítettek a vadászatban vagy a csatákban, a szertartások során védelmet és szerencsét hoztak a közösségre. A görög színházakban is egyszerű maszkokkal takarták el a színészek arcát, ezzel jelezve, hogy most nem az ő személyük van jelen a színpadon.

 

 

Ma már nem indulunk vadászatokra, nem hatja át a mindennapjainkat annyira a varázslat, de az álarcok népszerűsége megmaradt. Sőt! Mintha ma még szívesebben takarnánk el valódi arcunkat, és még nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk annak, hogy külsőnket megváltoztassuk, és mást jelenítsünk meg, mint akik vagyunk. Szinte naponta bújunk jelmezekbe és festünk fel magunkra ál-arcokat. Mi több, ma már életünk egyre nagyobb részét a virtuális világban éljük, ahol minden eddiginél könnyebben bújhatunk olyan jelmezbe és szerepbe, amit csak kigondolunk, akár egyszerre többe is.

Fotó: ewirz

Az álarcok mögött ma már nem a varázslat, nem a segítő erők megidézése, sokkal inkább a rejtőzködés áll. Őseink a vadászat, csata, szertartás után letették az álarcot, hálát adtak a sikerért és élték tovább a hétköznapjaikat. Ma a sok álarcunk között csak az a kérdés, hogy vajon mi le tudjuk-e tenni az álarcainkat, vagy csak cserélgetjük őket?

Szeretetettel;

Anita

 Kapcsolatoktól a szingliségig 1.rész

 Kapcsolatoktól a szingliségig 1.rész

Nem szeretem ezt a szót: szingli. Olyan érzésem van tőle, mintha valaki rám nyomott volna egy bélyeget. Utálom, amikor megkérdezik, hogy ez mégis hogyan lehetséges? És kutató tekintettel végignéznek rajtam, felsorolják magukban a felfedezett hibákat, meglátásokat és pár másodperc leforgása alatt egy konkrét diagnózist állítanak fel velem kapcsolatban.

Fotó; croisy

De amikor ezt kérdezik, igazából arra kíváncsiak: mi baj van veled? Hiszen kívülről aranyos vagy, szép, kedves, az érdeklődési köröd is figyelemreméltó és okos vagy, művelt. Akkor mi lehet a probléma? Pszichopata vagy?

Fotó: Didgeman

Én magam sokáig hittem azt, hogy el vagyok törve. Sérült áru vagyok, valami, amit meg kell javítani. És hogy majd egyszer, amikor itt lesz az ideje, akkor eljön hozzám A Férfi. És majd ő összerak engem. Hogy majd ő lesz az, aki meg fog tudni menteni, és aki azzá a nővé tesz, aki lenni akarok.

Ez volt az egyik legnagyobb téves hitrendszerem.

Csak vártam és vártam, hogy megnyíljon az ég és végre fény áradjon az életembe, hogy végre megérkezzen az, amire annyira nagyon vágytam gyerekkorom óta.

Fotó; jplenio

És végülis belépett az életembe egy . Az évek óta áhított kapcsolat végre létrejött! Ezaz! Végre boldog leszek! Nagy túrót.

Fotó: Inactive account – ID 3194556

Ami azt illetti, az elején még működött az az elképzelésem, hogy egy pasi majd segíteni fog nekem abban, hogy szépnek lássam saját magamat. Mert minden kislányos elképzelésemet felülmúlta az a pasi. Amiről aztán kiderült, hogy túl sok. Túl férfiatlan. És egyáltalán nem az, amire vágyom. Felturbózta az önbecsülésemet, de csak ideig-óráig.

Addig a pontig, amíg őrülten el nem kezdett zavarni a folyamatos imádás, amiről később kiderült, csak a manipuláció része volt. És nem értettem. Fiatal lányként az volt minden vágyam, hogy legyen egy olyan pasim, aki kedves, a tenyerén hordoz, odáig van értem, igazán szeret és velem akarja leélni az életét. Pontosan ilyet kaptam, nem lehet okom panaszra. Csakhogy az az eszembe se jutott, hogy ha csak ezek az érzelmek működnek, akkor nincs egyensúly se a pasiban, se pedig a kapcsolatunkban. És hogy ezek a kívánságok, ha átcsapnak vég nélküli érzelmekbe, akkor egy tökéletes megszállottat kapok. Nem pedig egy férfit.

Fotó; StockSnap

De ez a tapasztalás szuper volt arra, hogy egyáltalán rájöjjek, mi az amire igazán vágyok. És az nem az, amiket a romantikus filmekben látok, vagy amiről a romantikus regények szólnak. Iszonyúan becsapva éreztem magam, miután vége lett ennek a dolognak. Mert, hogy ez egyáltalán nem az volt, amit elképzeltem, de még csak köze se volt hozzá! Átkoztam minden filmet, minden könyvet, ami a cukormázas romantikát hirdeti és úgy ámblokk a társadalmat is. Mert, hogy nekem senki nem szólt arról, hogy az első igazi kapcsolat, az többről szól, mint ártatlan vonzódás és szép szavak. Úgy éreztem magam, mint akit teljesen megaláztak és kihasználtak.

Fotó: Counselling

És még mindig magamat hibáztattam az egészért. Én szakítottam, miközben szegény exem mindent megtett értem és én milyen egy önző dög vagyok! Nem voltam belé fülig szerelmes, mégis belementem a kapcsolatba. Kihasználtam, ezért pedig olyan mérhetetlen bűntudatot éreztem, hogy alig bírtam elviselni. Később jöttem csak rá arra, hogy ő se volt ám olyan ártatlan. És még ennél is később jöttem rá arra, hogy egyikünk se volt jó vagy rossz ebben a kapcsolatban. Mert hogy ketten voltunk ebben a dologban és igenis mindkettőnknek szüksége volt erre a tapasztalásra. De akkor ezt még nem láttam. És amikor rájöttem arra, hogy ő se volt egy szent, akkor a pokolba kívántam őt!

Fotó: Counselling

És elkezdtem megint azt hinni, hogy a kapcsolat, az kizárólag csak a szexről szól. Hogy a férfiak nem azért vannak velem, mert szeretnek velem lenni, beszélgetni, eszmét cserélni és úgy összességében élvezni a társaságomat. Hanem csakis a szexért, az pedig hogy én ki is vagyok, azt magas ívből leszarják. Persze eljátsszák azt, hogy érdeklem őket, de igazából nem is figyelnek. Hogy igazából az előjáték is csak az én kedvemért van, mert hogy őket az sem érdekli, nekik nincs rá szükségük! Nekem tesznek vele szívességet. Szóval hálás lehetek. És iszonyú dühös lettem. Borzalmas dühöt és csalódottságot éreztem.

Fotó: Counselling

Nem csak a férfiak iránt, hanem saját magam iránt is, amiért én naiv azt gondoltam, hogy ez többről szól, hogy létezik olyan, hogy igaz szerelem. A dühöm vezetett odáig, hogy többé nem akartam a szerelmet. És bosszúból, amiért a férfiak csak használni akarnak, én is csak használni akartam a férfiakat. Évekkel később ismertem fel, hogy ez a kapcsolat és ezek az érzések mennyi mindent hoztak felszínre bennem és támogattak abban, hogy végül tényleg megkaphassam azt, amire igazából vágyom, nem pedig azt, amiről úgy gondoltam.

Fotó: Counselling

Fel tudtam általa ismerni, hogy igenis komoly problémám van a szerelemmel, mert nem engedem meg magamnak. Hogy miért is van ez és miért van bennem a zsigeri gyűlölet a férfiakkal szemben. Hogy képtelen vagyok a befogadásra. Ez is a hitrendszereim egyike volt.

  • A férfiak csak a szexet akarják.
  • A férfiak nem tudnak szeretni.
  • A férfiak hazugok.
  • A férfiak csak arra képesek, hogy átverjenek, manipulálnak és megcsalnak. Sok más egyéb között.

Fotó: MIOTRAN

Képessé váltam arra, hogy igaz valójában megérezzem, milyen mérhetetlen fájdalom húzódott valójában a sebeim mögött. Sok-sok élet hozadéka. Megszámlálhatatlanul sok fogadalom és eskü, ami nem csak a mostani létemre korlátozódik, de amit maximálisan képes vagyok ebben az életemben a helyére rakni és feloldani.

Fotó: Free-Photos

Nagy pofon volt az, hogy rájöttem nem csak a férfiakkal szemben voltak fenntartásaim, hanem a nőkkel szemben, saját magammal szemben is. Rengeteg felismerés katalizátora volt egyetlen rossz kapcsolat és az abba való visszaesés. De nem volt szükségem már több ismétlésre, mert sikerült levonnom a konzekvenciát, miután végleg sikerült lezárnom magamban ezt az egészet. Akkor pedig még csak annyit szűrtem le belőle, hogy ne érjem be kevesebbel, mint amennyit megérdemlek és amire igazán vágyok. Hogy kiálljak magamért, a saját érzéseimért. Azért is, ha valamit nem akarok.

Fotó: TerriC

Korábban átoknak éltem meg a szingliséget, később pedig áldásként. Szükségem volt az egyik végletre ahhoz, hogy meg tudjam tapasztalni a másik végletét is a dolognak. Így pedig már esélyem volt arra, hogy elkezdjem megtalálni a középutat.

Te, már megtaláltad a középutat?

Igen, de még van egy-két kérdésem!

Nem, megoldást szeretnék!

Szeretettel:

Anita

Ezonap és Vásár Győrben

Ezonap és Vásár Győrben

Kedves Mind!

Egy újabb érdekes és érdekfeszítő bemutató és beszélgetés az Ezonapon!

A workshop és vásárteremben megtalálható lesz, az ISTEN VAGYOK! írópárosának bemutatkozása és könyvüknek értékesítése.

Csáti Tamás és Hidvégi Anita megpróbálják könyvükkel a spirituális utat testközelbe hozni az emberhez ezzel, erre a csodálatos életre vezetni őket.

Olyan gondolatok, útmutatások és kapnak teret a könyv lapjain melyek mély elgondolkodásba ejtik az embert. Lehetőség lesz személyesen is megbeszélni velük útmutatásaik miértjét, megéléseiket és tapasztalataikat.

Ez mellet Anita, mint spirituális gyógyító és tanácsadó bemutató kezeléseket fog tartani!

https://www.facebook.com/hszien.kozpont/photos/gm.205148750217056/1704659822954064/?type=3&theater

Szeretettel várunk titeket…

Köszönjük Richárd Virizlai a lehetőséget…és a kedves szavakat…

Minden kedves érdeklődőt meglepetés ajándékokkal várjuk könyvünk asztalánál…

Théta Healing konzultációra vendégeim vagytok…

Gyere és ismerd meg önmagad rejtett kincseit…ígérem szupi napod lesz velünk…

Boldog napokat kívánunk…

Anita és Tamás

 

Amikor jó kedved van, szeretetben vagy…ilyenkor a szeretet kiradírozza a kialvatlanság nyomait, és kisimítja az arcbőrt…

Bővebben