Kapcsolatoktól a szingliségig, szingliségtől a párkapcsolatig 3.rész

Kapcsolatoktól a szingliségig, szingliségtől a párkapcsolatig 3.rész

Az életünk arról szól, hogy egyik végletből a másikba esünk, hogy aztán végre megtaláljuk az arany középutat. Számomra a szingli lét is egy ilyen történet volt. Az elején kifejezetten utáltam egyedülállónak lenni. Úgy éreztem tőle, hogy ez is csak azt fémjelzi, hogy mennyire nem kellek senkinek. Gúnyolódásnak éltem meg minden szerelmespárt, aki épp szembe mert jönni velem az utcán. Mintha magamtól nem tudnám, mi az, ami nekem nincs, nekik pedig megvan!

Készpénznek vettem, hogy csak azért mert a külvilág felé eljátsszák a szerepüket, hogy milyen boldogok együtt, az tényleg úgy van akkor is, amikor hazamennek és két külön életet élnek, egymástól teljesen függetlenül. Azt kívántam bár nekem is lenne az, ami nekik már megvan!

Fotó: geralt

Őrülten vágytam arra, hogy végre nekem is legyen egy párom, akit nekem teremtettek és akinek engem teremtettek. És minden nappal, minden eltelt héttel, hónappal és évvel, egyre szomorúbb lettem. Még mindig nem volt senkim, még mindig ugyanott vagyok, ahol a part szakad!

Úgy éreztem, én mindent megteszek annak érdekében, hogy végre bevonzzam az életembe a nagy szerelmet! Nem értettem és fogalmam se volt, vajon mit csinálok rosszul? Nem szerettem egyedül lenni, mert magányosnak éreztem magamat és elhagyatottnak.

Nem volt kihez hazamenni, nem volt kihez hozzábújni és nem volt kitől vigasztaló csókot kérni, hogy enyhítsem a bennem levő ürességet. És ez minden nappal csak rosszabb lett. Persze voltak jobb napjaim, amikor kevesebbet gondoltam erre az egészre, de összességében ilyenből kevés akadt.

Meg kellett értenem, hogy kívülről senki nem fogja tudni ezt megoldani, mert egyedül az én dolgom, hogy a saját érzelmeim felett kiigazodjak és átalakítsam azokat. Mert képes vagyok rá.

Azért utálunk szinglinek lenni, mert valójában nem merünk egyedül lenni saját magunkkal. A saját gondolatainkkal, érzelmeinkkel és bánatunkkal. Nem szeretünk saját magunk társasága lenni, talán azért, mert nem szeretjük magunkat, nem fogadjuk el azt, akik vagyunk, vagy azért, mert már marhára unjuk a saját gondolatainkat. Nem tudunk magunkkal mit kezdeni. Elgondolkoztál már valaha azon, ha ez tényleg így van, vajon mi a fenét gondolhatsz, amit ennyire nem akarsz hallani?

Fotó; Free-Photos

Ne félj a saját gondolatid súlyától, helyette inkább tanuld meg értelmezni és kiismerni saját magadat.

Azért vagy magányos, mert fogalmad sincs, mire van igazából szükséged.

Ha tudnád, nem éreznéd magad egyedül. A válasz erre a kérdésre sose az lesz, hogy azért vagyok magányos, mert nincsen párom. Mert nincs az életemben ez vagy az. Azért vagy magányos, mert te nem vagy a saját életedben. Te vagy az, aki nem érti, hogy a lelkének szeretetre van szüksége, de nem másoktól, hanem saját magadtól! Te beleszeretnél saját magadba? Ha a válasz továbbra is: nem, ajánlom ezen sürgősen kezdj el gondolkodni. Miért nem? Ha ez után a kérdés után megint arra jutsz, hogy a külsőd a probléma, akkor ismét zsákutcában vagy. Ez csak egy kifogás, egy pajzs ha úgy tetszik, amit magad elé tartasz minden alkalommal, amikor felteszed magadnak ezt a kérdést azért, hogy ne keljen szembenézned a valódi problémáddal.

Szinglinek lenni, az nem erről szól. Az nem egy katasztrófa és nem is egy életre szóló, részeges, csajos buli.

Mindkét eset a kompenzálásról szól, csak ismét a két végénél fogva meg a dolgot. Az egyikkel és a másikkal is taszítom a párkapcsolatot. A féktelen bulizás és a partnerek folyamatos váltása is ugyanerre a problémára utal, csak a megélésben van változás. Azok, akik így próbálnak meg kibékülni az egyedülléttel, bizonyítani szeretnék saját maguknak, hogy igenis elég jók ahhoz, hogy bárkit megkaphassanak. Hogy egyáltalán elég jók ahhoz, hogy kelljenek. Mert szintén nem bíznak saját magukban, nincs önbizalmuk és alulértékelik saját magukat. Azt várják, hogy mások hódolása megadja nekik azt a szeretetet, amire vágynak. Másoktól várják a megerősítéseket, ahelyett, hogy mernék megismerni saját magukat, nem csak felületesen, hanem minden szinten. Kontroll alatt tartják a kapcsolatokat, mert így biztosak lehetnek benne, hogy nem fogja elhagyni őket senki. Vagy éppenséggel kapcsolatfüggők, de nem teszik bele magukat a kapcsolatba pontosan azért, hogy ne sérüljenek.

Pedig szinglinek lenni, az olyan mintha megépítenéd a házad alapját. Ha már csak annyit teszel, hogy hajlandó vagy értékelni saját magadat, már azzal leraktad az alapot. Arra fog ráépülni az önelfogadás, az önszeretet, hit, bizalom, magabiztosság. Ezek lépcsők, amiket nem tudsz egyszerűen csak átugrani. Mert a következő emeletre se fogsz tudni úgy feljutni, hogy közben ne keljen felmásznod az oda vezető lépcsőfokokon.

A szingliség fog neked olyan körülményeket teremteni, ami tökéletesen lehetővé teszi saját magad megismerését.

Fotó: TheVirtualDenise

Kapcsolatban lenni valakivel, az könnyű, hiszen nem tekintünk rá olyan nagy dologként. Nem is feltétlen azért vagyunk benne, mert a másikkal képzeljük el az életünket, vagy mert annyira mélyen szeretjük őt. Az ezután következő szingliség az a stáció, ahol nagy valószínűséggel teherként éljük meg magát az egyedüllétet, az a rész, ahol utáljuk, hogy egyedül vagyunk és mindent nagyon egyféleképpen látunk. Emberként és érzelmileg beleragadva a korábbi és a mostani életünk eseményeibe, érzelmi karmakerekébe. De ezek az önismeret tökéletes kezdőlökései. Mert mindegy ez a két stáció hogyan váltja egymást és hányszor, ebből a kettőből lesz egyszer és mindenkorra végül eleged. Ez lesz elég fárasztó és elég rossz ahhoz, hogy ki akarj szállni belőle. Elkezded leszűrni a lényeget, azokat a felismeréseket a saját reakcióid felett, amikre sikerült rálátnod a tapasztalások következtében.

Így fogsz eljutni ahhoz a szingliséghez, ami már emel és ami végső soron el fog vinni téged a párkapcsolatig. Ebben a szingliségben fogod magad ténylegesen megismerni, hogy ki is vagy valójában, mi mindennel van megoldandó problémád, mi az ami már megy, mit kell még gyakorolnod, hogy igazi szeretésben legyél saját magaddal. Önbizalmad lesz a saját szavaidban, tetteidben és egyáltalán abban, aki te magad vagy. Ez a fajta önbizalom nem bántó, mert olyan mélységes ősbizalomból táplálkozik, amit már nem kell nagy hangon hirdetni a külvilág felé. Ez lesz az a pont, ahol már nem fogsz várni mások megerősítésére, mert tökéletesen tisztában leszel a saját képességeiddel és a saját teljesítményeddel. Kiegyensúlyozottá válsz és a szingli létet is a maga teljes örömében fogod tudni megélni. Ami addig fájdalmas egyedüllét volt, az most átalakul én idővé, amikor csak saját magaddal törődsz és élvezni is fogod a csendet a saját gondolataiddal. Ez persze nem azt fogja jelenteni, hogy egyáltalán nem szeretnél egy társat, hanem azt, hogy nem fog bántani, hogy pillanatnyilag nincs. Mert nem lesz baj azzal, ha nincs, hiszen ez az állapot ugyanolyan kielégítő és örömet hozó, mint a másik. Egy teljesen új szintje ez a létezésnek, ahová olyan természetes könnyedséggel fog betoppanni a másik fél, hogy szinte észre se fogod venni, ő meg honnan pottyant hirtelen ide?

Mert a párkapcsolatban már ketten vagytok. Az, hogy kapcsolatban vagyok, jelenthet bármit és semmit. De a párkapcsolatban már benne van a két fél, egy, közös kapcsolata. És csak két kiegyensúlyozott embernek lesz harmonikus kapcsolata. Ez nem azt jelenti, hogy sose lesznek összeszólalkozások, vagy félreértések, hanem azt, hogy már kezelni tudjátok őket. Mert képesek vagytok arra, hogy mindketten felismerjétek a valós érzelmeket és őszintén tudjátok megosztani a másikkal. Erőszakmentesen, szeretettel fordulva egymás felé.

Fotó; silviarita

Mint ahogyan az életbe, úgy az egyedüllétbe se kell belepusztulni. Az egész pusztán választás kérdése. Választhatom azt, hogy inkább magamat sajnálva és a saját életemből kivonulva mosom kezeimet és közben azon panaszkodok, hogy mennyire rossz nekem! Nincs ezzel semmi probléma, ezt választani ugyanannyi jogom van, mint bármi mást! De esetleg választhatom azt is, hogy utána megyek a problémáimnak és szembenézek a félelmeimmel és azoknak a valós okával. Választhatom a boldogságot és választhatom a harmóniát. Senki kívülről nem fogja neked azt mondani, hogy márpedig te ezt nem választhatod! Egyedül te vagy az, aki befolyásolni tudod az életed alakulását! A történések felett úgy tűnhet, hogy nincs hatalmad, de a saját reakcióid felett van!

A boldogság alanyi jogon jár mindenkinek.

De a boldogságot nem úgy fogod megkapni, hogy éppen osztogatják az utcán, vagy úgy hogy belép az életedbe a hőn áhított társ.

A boldogság egy energia, ami ott örvénylik benned, mindenkiben. Neked csak annyi a dolgod, hogy meglásd az életben a szépséget, magát az életet, ami folyamatosan körülvesz.

Persze, egy szuper sportautó is nagyon boldoggá tud tenni, de még ennél is nagyobb örömet tud adni az, ha beleengeded magadat a létezésbe és az öröm energiáját a saját tested részévé teszed, nem pedig különálló anyagként kezeled.

Az energia idomul a testhez, ezáltal úgy tudod formálni, ahogyan az neked tetszik. Képes vagy arra, hogy a saját részedként kezeld. Mindenki képes rá. Azokra a dolgokra, amikről úgy gondoljuk, hogy képtelenek vagyunk, valójában tökéletesen képesek vagyunk. Kizárólag a saját elménk és hitrendszereink korlátoznak benne. Semmi több. Nincs olyan, hogy lehetetlen. Csak olyan, amiben nem merek tiszta szívvel és őszintén hinni.

Szeretettel:

Anita

Konzultálni szeretnék

Az új szokások beintegrálása a hétköznapjainkba

Az új szokások beintegrálása a hétköznapjainkba

Az év elindult, nagy lelkesen nekifogtál a változtatásoknak, de mostanra azt tapasztalod, hogy a szürke hétköznapok során kezd alábbhagyni a lelkesedésed? Feladni nem akarod, így aztán fogcsikorgatva ugyan, de kitartasz az elhatározásod mellett és rákényszeríted magad, hogy folytasd? Belül érzed, hogy ez így nem lesz túl hosszú életű, de reménykedsz, hátha most mégis sikerül? Nyugodj meg, nem vagy egyedül! Néhány egyszerű alapelvet szem előtt tartva át tudod hidalni ezeket a kezdeti nehézségeket.

Fotó: silviarita

Először is, tudd, hogy mi a változtatás célja. Azért akarsz lefogyni, hogy újra beleférj az egykori kedvenc ruhádba, vagy hogy csinosnak, fittnek érezd magad, vagy jó példát mutass a gyerekeknek? Vagy hogy megint utánad forduljanak az utcán? Ha gondolatban összeszedted, mi motivál, írd is le, és ha kell egy kis plusz lendület, vedd elő, emlékeztesd magad!

Fotó: FirmBee

A kialakítandó új szokásokat reálisan mérd fel. Ha például több műszakban dolgozol vagy teljesen hektikus a napirended, nem biztos, hogy neked való a „délig gyümölcs” vagy „este 6 után már ne egyél” típusú fogyókúra. Válassz olyan megoldást, amit egyrészt szívesen követsz, másrészt be is tudod illeszteni a napi ritmusodba!

Ha eltökélt vagy, hogy változtatsz, és egy-egy rossz szokásodat jóra cseréled, akkor fontos még a türelem, és hogy minden sikeres napért jutalmazd meg magad. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint 21 nap kell egy új szokás kialakításához, mások a 100 napos programra esküsznek. Egy biztos: a szokások kialakulásához idő kell. Onnan fogod tudni, hogy már beépült a szokás, hogy már egyáltalán nem kell emlékeztetned magad, miért is csinálod, és nem is csábulsz el.

Fotó: Hans

Ha tartós változást akarsz elérni, mindig kicsi, apró lépésekben haladj, tartsd a szemedet a célon, és minden nap, amikor sikerül tartani az elhatározásodat, jutalmazd meg magad valami aprósággal. És ha valamelyik nap véletlenül nem sikerül, ne add fel, ne ostorozd magad, hanem másnap folytasd az elhatározásod szerint. A kitartó munka meghozza majd a gyümölcsét!

Szeretettel;

Anita

Új év, új élet – új Én

Új év, új élet – új Én

Véget értek az ünnepek, lezártuk az előző évet és nagy reményekkel útjára indítottuk az újat. Elképzeltük, mit is fogunk majd ebben az évben másként, és egyben sokkal jobban csinálni, mint korábban. Ígéreteket tettünk legalább saját magunk számára, hogy most aztán már tényleg betartjuk, jobban figyelünk, és a horoszkópok előrejelzései is sikerrel kecsegtetnek…

Fotó; NickyPe

Egyben el is érkeztek újra a dolgos hétköznapok, lassan visszatérünk a munkába, a pihenés után újra felvesszük a ritmust. Kipihenten, energikusan vágunk neki az új, a szebb jövőnk megteremtésének, ámde jó eséllyel néhány hét múlva azon kapjuk magunkat, hogy észrevétlenül visszacsusszantunk a régi kerékvágásba.

Fotó; Riccardo Bresciani

És hogy ez miért van így? A válasz nagyon egyszerű: a megszokások ereje abban rejlik, hogy ilyenkor az agyunk átvált „robotpilóta” üzemmódba, hogy energiát spóroljon nekünk. Ha tartós változást akarunk elérni, akkor a szokások, a megszokás erejét kell felhasználnunk, ezt az erőt kell a saját szolgálatunkba állítanunk. Ezt úgy érhetjük el, ha a rossz szokásainkat olyanokkal helyettesítjük, amelyek a valódi céljainkhoz visznek közelebb.

Ha az elmúlt évet megfelelően értékeltük ki, akkor pontosan tudjuk már, hogy milyen hibákat szeretnénk korrigálni, milyen területen szeretnénk tovább fejlődni. Ha ezek a célok megvannak, akkor már egyszerűen be tudjuk azonosítani azokat a szokásainkat, amelyek automatizmusként működve pontosan ezeket a hibákat idézik elő, vagy afelé vezetnek minket. Ha már azonosítottuk ezeket a szokásokat, akkor érdemes listába szednünk őket és megtervezni, mikor, hogyan, milyen új szokás kialakításával szeretnénk őket helyettesíteni. Érdemes a legégetőbb problémával kezdeni, mert ezzel szabadíthatjuk fel a legtöbb energiát.

Fotó; kaboompics

Amire mindenképpen figyelnünk kell: lassan, lépésről lépésre kell lecserélni a rossz, gátló, hátráltató szokásainkat, hiszen a megszokások ereje éppen abban van, hogy automatizmusként működve energiát spórolnak nekünk. Az átalakulás idején pontosan tervezzük meg a napjainkat, minden napra, hétre, hónapra illesszünk be egy-egy apró változást, ami még nem megterhelő számunkra. Ha kitartunk a terveink mellett és megfelelően kis változtatást illesztünk be napjainkba, akkor az eredmény tartós marad. Az így beépített új szokás idővel automatizmussá válik, vagyis onnantól már az lesz a régi kerékvágás.

Szeretettel:

Anita

 Kapcsolatoktól a szingliségig 1.rész

 Kapcsolatoktól a szingliségig 1.rész

Nem szeretem ezt a szót: szingli. Olyan érzésem van tőle, mintha valaki rám nyomott volna egy bélyeget. Utálom, amikor megkérdezik, hogy ez mégis hogyan lehetséges? És kutató tekintettel végignéznek rajtam, felsorolják magukban a felfedezett hibákat, meglátásokat és pár másodperc leforgása alatt egy konkrét diagnózist állítanak fel velem kapcsolatban.

Fotó; croisy

De amikor ezt kérdezik, igazából arra kíváncsiak: mi baj van veled? Hiszen kívülről aranyos vagy, szép, kedves, az érdeklődési köröd is figyelemreméltó és okos vagy, művelt. Akkor mi lehet a probléma? Pszichopata vagy?

Fotó: Didgeman

Én magam sokáig hittem azt, hogy el vagyok törve. Sérült áru vagyok, valami, amit meg kell javítani. És hogy majd egyszer, amikor itt lesz az ideje, akkor eljön hozzám A Férfi. És majd ő összerak engem. Hogy majd ő lesz az, aki meg fog tudni menteni, és aki azzá a nővé tesz, aki lenni akarok.

Ez volt az egyik legnagyobb téves hitrendszerem.

Csak vártam és vártam, hogy megnyíljon az ég és végre fény áradjon az életembe, hogy végre megérkezzen az, amire annyira nagyon vágytam gyerekkorom óta.

Fotó; jplenio

És végülis belépett az életembe egy . Az évek óta áhított kapcsolat végre létrejött! Ezaz! Végre boldog leszek! Nagy túrót.

Fotó: Inactive account – ID 3194556

Ami azt illetti, az elején még működött az az elképzelésem, hogy egy pasi majd segíteni fog nekem abban, hogy szépnek lássam saját magamat. Mert minden kislányos elképzelésemet felülmúlta az a pasi. Amiről aztán kiderült, hogy túl sok. Túl férfiatlan. És egyáltalán nem az, amire vágyom. Felturbózta az önbecsülésemet, de csak ideig-óráig.

Addig a pontig, amíg őrülten el nem kezdett zavarni a folyamatos imádás, amiről később kiderült, csak a manipuláció része volt. És nem értettem. Fiatal lányként az volt minden vágyam, hogy legyen egy olyan pasim, aki kedves, a tenyerén hordoz, odáig van értem, igazán szeret és velem akarja leélni az életét. Pontosan ilyet kaptam, nem lehet okom panaszra. Csakhogy az az eszembe se jutott, hogy ha csak ezek az érzelmek működnek, akkor nincs egyensúly se a pasiban, se pedig a kapcsolatunkban. És hogy ezek a kívánságok, ha átcsapnak vég nélküli érzelmekbe, akkor egy tökéletes megszállottat kapok. Nem pedig egy férfit.

Fotó; StockSnap

De ez a tapasztalás szuper volt arra, hogy egyáltalán rájöjjek, mi az amire igazán vágyok. És az nem az, amiket a romantikus filmekben látok, vagy amiről a romantikus regények szólnak. Iszonyúan becsapva éreztem magam, miután vége lett ennek a dolognak. Mert, hogy ez egyáltalán nem az volt, amit elképzeltem, de még csak köze se volt hozzá! Átkoztam minden filmet, minden könyvet, ami a cukormázas romantikát hirdeti és úgy ámblokk a társadalmat is. Mert, hogy nekem senki nem szólt arról, hogy az első igazi kapcsolat, az többről szól, mint ártatlan vonzódás és szép szavak. Úgy éreztem magam, mint akit teljesen megaláztak és kihasználtak.

Fotó: Counselling

És még mindig magamat hibáztattam az egészért. Én szakítottam, miközben szegény exem mindent megtett értem és én milyen egy önző dög vagyok! Nem voltam belé fülig szerelmes, mégis belementem a kapcsolatba. Kihasználtam, ezért pedig olyan mérhetetlen bűntudatot éreztem, hogy alig bírtam elviselni. Később jöttem csak rá arra, hogy ő se volt ám olyan ártatlan. És még ennél is később jöttem rá arra, hogy egyikünk se volt jó vagy rossz ebben a kapcsolatban. Mert hogy ketten voltunk ebben a dologban és igenis mindkettőnknek szüksége volt erre a tapasztalásra. De akkor ezt még nem láttam. És amikor rájöttem arra, hogy ő se volt egy szent, akkor a pokolba kívántam őt!

Fotó: Counselling

És elkezdtem megint azt hinni, hogy a kapcsolat, az kizárólag csak a szexről szól. Hogy a férfiak nem azért vannak velem, mert szeretnek velem lenni, beszélgetni, eszmét cserélni és úgy összességében élvezni a társaságomat. Hanem csakis a szexért, az pedig hogy én ki is vagyok, azt magas ívből leszarják. Persze eljátsszák azt, hogy érdeklem őket, de igazából nem is figyelnek. Hogy igazából az előjáték is csak az én kedvemért van, mert hogy őket az sem érdekli, nekik nincs rá szükségük! Nekem tesznek vele szívességet. Szóval hálás lehetek. És iszonyú dühös lettem. Borzalmas dühöt és csalódottságot éreztem.

Fotó: Counselling

Nem csak a férfiak iránt, hanem saját magam iránt is, amiért én naiv azt gondoltam, hogy ez többről szól, hogy létezik olyan, hogy igaz szerelem. A dühöm vezetett odáig, hogy többé nem akartam a szerelmet. És bosszúból, amiért a férfiak csak használni akarnak, én is csak használni akartam a férfiakat. Évekkel később ismertem fel, hogy ez a kapcsolat és ezek az érzések mennyi mindent hoztak felszínre bennem és támogattak abban, hogy végül tényleg megkaphassam azt, amire igazából vágyom, nem pedig azt, amiről úgy gondoltam.

Fotó: Counselling

Fel tudtam általa ismerni, hogy igenis komoly problémám van a szerelemmel, mert nem engedem meg magamnak. Hogy miért is van ez és miért van bennem a zsigeri gyűlölet a férfiakkal szemben. Hogy képtelen vagyok a befogadásra. Ez is a hitrendszereim egyike volt.

  • A férfiak csak a szexet akarják.
  • A férfiak nem tudnak szeretni.
  • A férfiak hazugok.
  • A férfiak csak arra képesek, hogy átverjenek, manipulálnak és megcsalnak. Sok más egyéb között.

Fotó: MIOTRAN

Képessé váltam arra, hogy igaz valójában megérezzem, milyen mérhetetlen fájdalom húzódott valójában a sebeim mögött. Sok-sok élet hozadéka. Megszámlálhatatlanul sok fogadalom és eskü, ami nem csak a mostani létemre korlátozódik, de amit maximálisan képes vagyok ebben az életemben a helyére rakni és feloldani.

Fotó: Free-Photos

Nagy pofon volt az, hogy rájöttem nem csak a férfiakkal szemben voltak fenntartásaim, hanem a nőkkel szemben, saját magammal szemben is. Rengeteg felismerés katalizátora volt egyetlen rossz kapcsolat és az abba való visszaesés. De nem volt szükségem már több ismétlésre, mert sikerült levonnom a konzekvenciát, miután végleg sikerült lezárnom magamban ezt az egészet. Akkor pedig még csak annyit szűrtem le belőle, hogy ne érjem be kevesebbel, mint amennyit megérdemlek és amire igazán vágyok. Hogy kiálljak magamért, a saját érzéseimért. Azért is, ha valamit nem akarok.

Fotó: TerriC

Korábban átoknak éltem meg a szingliséget, később pedig áldásként. Szükségem volt az egyik végletre ahhoz, hogy meg tudjam tapasztalni a másik végletét is a dolognak. Így pedig már esélyem volt arra, hogy elkezdjem megtalálni a középutat.

Te, már megtaláltad a középutat?

Igen, de még van egy-két kérdésem!

Nem, megoldást szeretnék!

Szeretettel:

Anita

Arcunk titkai I

Arcunk titkai I

Kedves Olvasóm 🙂

Az arcunk, tudat tükörképe, úgy, mint a szemünk a lélek tükre.

Az arcon található pontok, amelyek valamilyen formát öltve lelked üzenetét hordozzák, a tudat információi válnak láthatóvá, azaz megfelelő képet közvetíti számodra.

A test és a tudat harmonikusan működik, akkor nincsen tünet vagy betegség, test meghálálja a lelki (tudati) törődést.

Az arcunkon minden tudati, gondolati, érzelmi és szervi (szervezet állapota) kifejeződés akkor is, ha azt hisszük, hogy rezzenéstelen arccal fordulunk a külvilághoz,(talán ezért akadt meg a tekintettem ezen a képen s belső motivációt éreztem, hogy mindenképpen szöveggel azaz egy kis elemzéssel osszam meg Veletek a kép mondanivalóját) az arcunkon található ránc, barázda, kiütés, színelváltozás és egyéb külső jelek árulkodnak arról, hogy éppen hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.

Például: amikor homlokunkat ráncoljuk, akkor a nem tetszésünket fejezzük ki, ám, ha ezek a ráncok semleges állapotunkban is jelen vannak, azaz rá van rajzolva a homlokra, akkor mélyről jövő szorongás és aggodalom jellemzi az illető jelenét és múltját. A homlok szélei a hormonháztartásól, illetve pajzsmirigy és a mellékvesék állapotáról vallanak. Ezeken a területeken található pattanások az érintett szervek túlműködésére, a homlok szárazsága pedig alul működésre  hívja fel a figyelmünket.

A nagy szemek kifelé forduló, a kis szemek befelé forduló személyiségről árulkodik,a távol ülő szemek nyitottságot, hiszékenységet, figyelmetlenségre való hajlamot és barátságosságot jelentenek. Míg közel ülő szemek érdeklődő és távolságtartó természetet takarnak általában.

Arc formája is egy szempont pl.:

  • a telt, kerek arc – azaz ember optimista, kényelmes, okos és jó üzletember,
  • keskeny, vékonyabb arcreformer, tetterős,
  • ovális arc – kézzel fogható anyagi világban él, vezetésre teremtett,
  • szögletes archatározott, és még az álla is beesett, akkor bátortalan,
  • csontos arc – keménység s megbízhatóság.

Testi elváltozás (tünet és betegség) azt jelenti, hogy valamelyik testfunkció letért a harmonikus pályáról… 

Ez a zavar azonban a tudatban, az információ szintjén áll fenn, test csak megvalósítja azt a képet, ami fejben játszódik le, éppen ezért rendszeresen vizsgáljuk meg arcunkat és, ahol bőrünk elváltozik pl.: bőrpír, pattanás, elszíneződés, duzzanat vagy egyéb más elváltozás tapasztalható az arctérkép alapján meghatározható, hogy melyik szervünk tért le a harmonikus pályáról.

Nézzük pontról – pontra, milyen információval szolgál minket, az arcon megjelenő elváltozások…

 

  1. Vékonybél:

Nagyon tanulságos  időről – időre szemügyre vennünk az ajkaink állapotát, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy túlságosan szárazak, akkor gyanakodhatunk, hogy a vékony – és a vastagbeleink alul működnek, a hasznos tápanyagok valószínűleg nehezebben szívódnak fel és hosszú távon ez az állapot salakanyagok lerakódásához vezethet.Harmonizáljuk belső szorongásainkat és a táplálkozásunkat.

A vékonybél panaszokkal bíró emberek többnyire túlzott kritikára és analízisre hajlamosak, mindenben találnak valami kivetni valót. A túlhangsúlyozott értékelés és értékesítés hátterében azonban mindig egzisztenciális félelem s szorongás áll, hogy nem hoz ki eleget és éhen hal.

Szimbolikus jelentése: elemzés, túlságosan analitikus az anyagi világot tekintően, túlhangsúlyozott értékelés mögött szorongás s félelem áll. ” Beszarik, félelmében becsinál”  – ha már hasmenése is van.

 Feladat, témakör: tudatos elemzés, feldolgozás: az anyagi benyomások megemésztése, egzisztenciális félelmek, idegen dolgok befogadása és magáévá tétele: a belső világba való befogadás. A hasmenéses állapotnál az egzisztenciális félelmek feloldása.

Ide tartozik még a szájnak a szárazsága is, amely arra utal, hogy a vékonybél alul működik, salakanyagok, le van rakódva, s ez által a hasznos tápanyagok nem tudnak felszívódni, ajánlatos rostban gazdag ételeket fogyasztani.

Ősprincípium: Merkúr

 

  1. Húgyhólyag:

A pszichésen átélt nyomást hólyagunkba toljuk át, s itt testi nyomásként, feszítésként érzékeljük. A nyomás mindig arra késztet bennünket, hogy elengedjük magunkat, ellazuljunk. Ha ez pszichésen nem sikerül, a testnek, a hólyagnak kell átengednünk a dolgot. Valójában e kerülő úton világosodik meg számunkra, mennyire nyomasztó egy bizonyos helyzet, milyen fájdalmas lehet, ha nem tudjuk elengedni magunkat, s milyen felszabadító, ha mégis megtesszük ezt. A vizeléskor fellépő égő érzés egyértelműen jelzi,milyen fájdalmas a szabadulás a páciens számára, ha gyakori vizelési inger van, de közben semmit vagy igen kevés vizeletet választ ki, azt jelzi, hogy még erős nyomás ellenére is teljességgel képtelen elengedni magát.

Szimbolikus jelentése: ellenállni a nyomásnak, elengedni és továbbadni: a test autoklávja, konfliktuskezelő képesség, elhasznált víztartály.

Feladat, témakör: a kiválasztáshoz szükséges, a felszaporodott szennyvíz összegyűjtése és nagy mennyiségben történő leadása, könnyíteni magunkon, megkönnyebbülni (sírás az alsó fertályon) “általában lélek munkánál feloldás után rögtön pisilni kell” – megszabadul a nyomástól, ellenállni a lelki eredetű nyomásnak, elengedés, letenni a terhet és megkönnyebbülni, bizalmasan ” kiengedni”, elengedni magunkat, elengedni a feszültséget, vizelet – visszatartási képesség – bepisil a félelemtől, a húgyhólyag gyakran el nem sírt könnyek (amelyek párkapcsolati problémákon alapulnak) tárlóhelye a vese.

Ősprincípium: Plútó – Hold

 

  1. Szív: 

A szemöldök illetve az orrhegy is szívünk zónájának felel meg az arcon, ha pattanások jelennek meg rajta, akkor túl terheltük a szívünket és minden bizonnyal a lelkünket is. Ezért álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk el azon, hogy a szívünkkel összhangban élünk – e és olyan döntéseket hozzunk – e , melyek szívből jönnek, ha félünk, aggódunk, akkor azon cselekedetünkön nem lesz áldás.

A szív azonban nem a test egyik centruma, hanem maga a centrum, a test közepén fekszik, csak egy kicsit tolódik el balra, az érzelmek oldalára (ez a jobb agyféltekének felel meg). Mindenki tudja, hogy a magas vérnyomásban szenved, agresszióját önuralommal zabolázza. A felhalmozott agresszív energiák a szívinfarktusban kisülnek, a szív megszakad. A szívroham meg nem valósult agresszív cselekményeinek összessége. Az infarktusban tökéletesen megélhetjük azt az ősi bölcsességet, amely szerint én – erőink túlbecsülése s az akarat dominanciája leválaszt bennünket az élet folyamatairól. Csak egy kemény szív szakadhat meg.

Szimbolikus jelentése: a lélek otthona, az életenergia forrása, az ember központja, az élet energetikai központja, kardinális középpont, amely a bennünk rejlő egységet, istenit hivatott képviselni, létezésünk középpontja, a polaritásból az egységbe történő átlépés kapuja, a szeretet s szerelem és a szeretni tudás képességének, az érzelmek kiindulópontja és központja, otthont ad az érzéseknek, a legmélyebb érzésének, érzelmi barométer:

“Az ember nem tudja a szívét megtagadni”

Legfőbb érzékszerv:

“Hallgass a szívedre”

Feladat, témakör: szeretet és egység “szívügyeink” kifejezési képessége: “ami a szívünket nyomja”, “kitárja a szívét”, megérezni az élet központi kérdéseit, és magunkhoz engedni azokat “megszívleli a jó tanácsot”, fejlődni, átlépni a kétségből az egységbe, az életenergia = vér áramoltatása, az élet ritmusának az irányítása.

Ősprincípium: a Nap

 

  1. Máj:

A szemek közötti ráncok a máj és az epe állapotát tükrözik.

A máj zavarai és megbetegedései az értékelés, a felbecsülés problémájára utalnak, arra, hogy tévesen ítéli meg, mi a hasznos s mi a kóros (táplálék vagy méreg?). A beteg máj azt mutatja, hogy valamiből többet veszünk magunkhoz, mint amennyit feldolgozókapacitásunk megengedne, mértéktelenségre mutat, túlhajtott expanziós vágyakra, túl magas ideálokra.

Szimbolikus jelentése: szoros kapcsolat az élettel, az élet újjászületése, értékelés, világnézet, kapcsolat mind lefelé, mind, pedig felfelé.

Feladat, témakör: különbségtétel és értékelés, kapcsolat az ősökkel, az élet ősformájával, megtalálni az egyensúlyt és az élet értelmét, lelki szintézis, az idegen fehérje lebontása, és a saját beépítése, méregteleníteni, hangulati barométer, bár a máj esetében elsősorban nem a személyes hangulat mérvadó, hanem az élet értelmére való rákérdezés. Helyszíne a dühnek és az undornak “epés megjegyzéseket tesz”.

 Ősprincípium: Jupiter

 

  1. Epehólyag:

Az epegörcs rákényszeríti  a pácienst, hogy behozza mindazt, amire korábban nem volt bátorsága, a görcsös mozgás, a jajongás elfojtott energiája jó részét mobilizálja.

Szimbolikus jelentése: rafinált, rejtett agresszió (epesav), túlcsorduló, túláradó keserűség,

“epét köp mérgében”.

Feladat, témakör: a dolgok agresszív feldarabolása, az agresszió nem, mint frontális támadás jelentkezik, hanem hátsó szándékú “lóvátétel” formájában, a zsír megemésztése, a zsír féken tartása, úrrá lenni a feleslegen, bőségen, rafinált, hátsó szándékú finomítás, pallérozás, változások beindítása, az élet teljességét, bőségét “az élet sóját” hangsúlyosan élvezni.

Ősprincípium: Plútó – Mars

 

  1. Hasnyálmirigy: 

Ha a szemhéjak feletti rész száraz vagy ráncos, annak hátterében cukorbetegségre való hajlam is állhat. Ilyenkor érdemes csökkenteni a cukor és a fehér kenyér fogyasztást és a mézet, illetve a zöldségeket előnyben részesíteni.

A cukorbetegeknek jellemző módon “póttáplálékon” kell élnie – s valódi vágyai helyett pótvágyakon. A cukorbetegség a test túlavasodásához vezet, mely kómában tetőzik. Mint tudjuk a sav az agresszió szimbóluma. A test arra tanít bennünket: aki nem szeret, savanyú lesz, vagy, hogy még egyértelműben fogalmazzunk, aki nem képes élvezni az életet maga is élvezhetetlenné válik!

Szimbolikus jelentése: az emésztési folyamat során ún. robbanószerként szolgál az élelmiszerek felbontásánál, agresszív, energikus elemzés (emésztőnedvek), édes élvezet (inzulintermelő sejtszigetek), háború és béke.

Feladat, témakör: emésztés, megemésztés, az élelem feldarabolása kisebb egységekre, az élet édességének elfogadása az inzulin által, energia-felszabadítás.

Ősprincípium: Merkúr (elemzés), Mars (feldarabolás), Vénusz (amely lehetővé teszi az élet édességének elfogadását)

 

  1. Vese: 

Az alsó szemhéjak megduzzadása utalhat arra, hogy a veséink nem kielégítően funkcionálnak, tehát renyhe veseműködésre gyanakodhatunk, ilyenkor több ásványvizet érdemes fogyasztanunk.

A vese az emberi testben a társas kapcsolatok helyét reprezentálja. Vesefájdalom, vesebetegség, mindig akkor lép fel, ha partnerkapcsolatunkban konfliktusaink vannak, azonban ezek a súrlódások gyümölcsözőek, ugyanis ezáltal kerülünk közelebb egymáshoz, hogy az árnyékvilágunkat a másikban dolgozzuk fel, e munka célja saját teljességünk.

Szimbolikus jelentése: egyensúlyi párkapcsolati szerv, hiszen maga is párosan van jelen testünkben.

Feladat, témakör: a savas (maszkulin) és lúgos (feminin) kémhatású erők közötti egyensúly megőrzése, ezáltal pedig a férfias és a női pólus közötti harmónia létrehozása, a szélsőségek közötti “arany középút” megtalálása, a különbségek kiegyenlítése, az ellentétek harmonizálása az emberi kapcsolatok segítségével, amelyek a tudatalatti (lelki) összetevőkkel való találkozást jelentik = árnyék, szűrés, teljesség.

Ősprincípium: Vénusz

Folytatása következő cikkben… 🙂

Szeretettel,

Anita

 

Felhasznált Irodalom:

Száraz György: Boldog napot jegyzet,

Rüdiger Dahlke: A betegség, mint szimbólum,

Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez