Az új szokások beintegrálása a hétköznapjainkba

Az új szokások beintegrálása a hétköznapjainkba

Az év elindult, nagy lelkesen nekifogtál a változtatásoknak, de mostanra azt tapasztalod, hogy a szürke hétköznapok során kezd alábbhagyni a lelkesedésed? Feladni nem akarod, így aztán fogcsikorgatva ugyan, de kitartasz az elhatározásod mellett és rákényszeríted magad, hogy folytasd? Belül érzed, hogy ez így nem lesz túl hosszú életű, de reménykedsz, hátha most mégis sikerül? Nyugodj meg, nem vagy egyedül! Néhány egyszerű alapelvet szem előtt tartva át tudod hidalni ezeket a kezdeti nehézségeket.

Fotó: silviarita

Először is, tudd, hogy mi a változtatás célja. Azért akarsz lefogyni, hogy újra beleférj az egykori kedvenc ruhádba, vagy hogy csinosnak, fittnek érezd magad, vagy jó példát mutass a gyerekeknek? Vagy hogy megint utánad forduljanak az utcán? Ha gondolatban összeszedted, mi motivál, írd is le, és ha kell egy kis plusz lendület, vedd elő, emlékeztesd magad!

Fotó: FirmBee

A kialakítandó új szokásokat reálisan mérd fel. Ha például több műszakban dolgozol vagy teljesen hektikus a napirended, nem biztos, hogy neked való a „délig gyümölcs” vagy „este 6 után már ne egyél” típusú fogyókúra. Válassz olyan megoldást, amit egyrészt szívesen követsz, másrészt be is tudod illeszteni a napi ritmusodba!

Ha eltökélt vagy, hogy változtatsz, és egy-egy rossz szokásodat jóra cseréled, akkor fontos még a türelem, és hogy minden sikeres napért jutalmazd meg magad. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint 21 nap kell egy új szokás kialakításához, mások a 100 napos programra esküsznek. Egy biztos: a szokások kialakulásához idő kell. Onnan fogod tudni, hogy már beépült a szokás, hogy már egyáltalán nem kell emlékeztetned magad, miért is csinálod, és nem is csábulsz el.

Fotó: Hans

Ha tartós változást akarsz elérni, mindig kicsi, apró lépésekben haladj, tartsd a szemedet a célon, és minden nap, amikor sikerül tartani az elhatározásodat, jutalmazd meg magad valami aprósággal. És ha valamelyik nap véletlenül nem sikerül, ne add fel, ne ostorozd magad, hanem másnap folytasd az elhatározásod szerint. A kitartó munka meghozza majd a gyümölcsét!

Szeretettel;

Anita

Új év, új élet – új Én

Új év, új élet – új Én

Véget értek az ünnepek, lezártuk az előző évet és nagy reményekkel útjára indítottuk az újat. Elképzeltük, mit is fogunk majd ebben az évben másként, és egyben sokkal jobban csinálni, mint korábban. Ígéreteket tettünk legalább saját magunk számára, hogy most aztán már tényleg betartjuk, jobban figyelünk, és a horoszkópok előrejelzései is sikerrel kecsegtetnek…

Fotó; NickyPe

Egyben el is érkeztek újra a dolgos hétköznapok, lassan visszatérünk a munkába, a pihenés után újra felvesszük a ritmust. Kipihenten, energikusan vágunk neki az új, a szebb jövőnk megteremtésének, ámde jó eséllyel néhány hét múlva azon kapjuk magunkat, hogy észrevétlenül visszacsusszantunk a régi kerékvágásba.

Fotó; Riccardo Bresciani

És hogy ez miért van így? A válasz nagyon egyszerű: a megszokások ereje abban rejlik, hogy ilyenkor az agyunk átvált „robotpilóta” üzemmódba, hogy energiát spóroljon nekünk. Ha tartós változást akarunk elérni, akkor a szokások, a megszokás erejét kell felhasználnunk, ezt az erőt kell a saját szolgálatunkba állítanunk. Ezt úgy érhetjük el, ha a rossz szokásainkat olyanokkal helyettesítjük, amelyek a valódi céljainkhoz visznek közelebb.

Ha az elmúlt évet megfelelően értékeltük ki, akkor pontosan tudjuk már, hogy milyen hibákat szeretnénk korrigálni, milyen területen szeretnénk tovább fejlődni. Ha ezek a célok megvannak, akkor már egyszerűen be tudjuk azonosítani azokat a szokásainkat, amelyek automatizmusként működve pontosan ezeket a hibákat idézik elő, vagy afelé vezetnek minket. Ha már azonosítottuk ezeket a szokásokat, akkor érdemes listába szednünk őket és megtervezni, mikor, hogyan, milyen új szokás kialakításával szeretnénk őket helyettesíteni. Érdemes a legégetőbb problémával kezdeni, mert ezzel szabadíthatjuk fel a legtöbb energiát.

Fotó; kaboompics

Amire mindenképpen figyelnünk kell: lassan, lépésről lépésre kell lecserélni a rossz, gátló, hátráltató szokásainkat, hiszen a megszokások ereje éppen abban van, hogy automatizmusként működve energiát spórolnak nekünk. Az átalakulás idején pontosan tervezzük meg a napjainkat, minden napra, hétre, hónapra illesszünk be egy-egy apró változást, ami még nem megterhelő számunkra. Ha kitartunk a terveink mellett és megfelelően kis változtatást illesztünk be napjainkba, akkor az eredmény tartós marad. Az így beépített új szokás idővel automatizmussá válik, vagyis onnantól már az lesz a régi kerékvágás.

Szeretettel:

Anita

Szenvedélyeink viharában

Szenvedélyeink viharában

Teljesen mindegy miről van szó, embert próbáló feladat minden esetben az arany középúton haladni anélkül, hogy a farsúlyunk időnként el ne húzna bennünket az egyik vagy a másik irányba! Mert ha már far, hát csokievés! Kinek mi számít középútnak, de azért valljuk be őszintén, hogy időnként kicsit megcsúszik a kezünk és egészen véletlenül teljesen szándékosan eltüntettünk egy egész tábla csokit, hozzá még egy kis fagyival vagy esetleg egy (fél) üveg borral. Vagy éppen a bizonyos farméretünk okozta sokk miatt rákényszerítjük magunkat a legeslegújabb szuper lébőjtkúrára, legújabb trendi edzésekre és elátkozunk minden kalóriát, hátha attól majd kisebb lesz a körméretünk!

Fotó: Isabella Mende

Mindegy, hogy mit is teszünk, az egyetlen és biztos pont, ami mindig össze fogja kötni ezeket a bekattanásokat, az a szenvedélyünk lesz. Nem számít, hogy éppen magunkat, a kalóriákat vagy az ellipszis gépet gyűlöljük szenvedélyes odaadással és hévvel! Talán nem is fogjuk fel, hogy milyen nagyszerű dolog is a szenvedélyünk, mert az éppen túlesett szakítás miatt küldjük el szegénykét a pokolba, jobb esetben pedig csak nem veszünk tudomást a létezéséről, mert teljesen természetesnek vesszük, hogy van és a miénk. Nem szép dolog ez tőlünk! A szenvedélyt igenis szeretni kell és imádni, mert a szenvedélyünk lesz az, ami továbbvisz minket az életben, az fogja bepörgetni a motorunkat és a vágyakozásainkból és ábrándozásainkból valami igazat és igazit kreálni!

Fotó: ddimitrova

Aki szenvedélyesen éli az életet, az szenvedélyesen szereti is azt. Mert odavan minden csodáért, minden pillanatért és mindegy, hogy milyen szörnyűségen kell keresztülmennie, a hite mellett a szenvedélye lesz az, ami segít neki, hogy elinduljon előre. A szenvedély az egyik legerősebb motor, ami egy emberben csak működhet. Persze csak akkor, ha jól használja és érti a működését.

Fotó: PixelwunderByRebecca

Össze szoktuk téveszteni a szenvedélyt azzal a valamivel, amit a szappanoperák izgalmas műsorai ígérnek nekünk. Annyira szenvedélyesen szeretik egymást a szereplők, hogy egyik percben még őrülten veszekednek, a másikban pedig már egymás szájának is estek egy mindent elsöprő csók keretében, hogy aztán elválva megint felpofozza a szerelmes nő a férfit. Bár izgalmasnak tűnhet és lángolónak, a valóságban a láng inkább csak lehangoló és felemésztő. Ez nem szenvedély. És ha már itt tartunk, nem is kapcsolat.

Fotó: Candiix

A szenvedély, az virágzik. Szárnyal. Emel. Feltölt. Életet lehel egy megfáradt testbe és küzdeni akarást az elmébe! A jól használt szenvedély magas hőfokon ég, de nem éget és bár egyre csak hajt és mindig előre, nem fáraszt, hanem feltölt. Az életünk szörnyű tragédia lenne, ha nem lenne a szenvedély, ami fűtsön. Ha nincs, mi lelkesítsen, ha nincs, ami izgalomba hozzon, amiért érdemes élni…akkor az az élet vajon milyen lenne? Legjobb esetben is céltalan és unalmas, de azt hiszem sokkal inkább kétségbeejtő. Ezért ahelyett, hogy bélyegeket szeretnénk aggatni valami olyan elemi és ősi dologra, mint amilyen a szenvedély is, helyette inkább csak tanuljuk meg rendesen használni és értsük meg őt, azt amit tanítani szeretne nekünk. Hogy van miért élnünk.

Szeretettel;

Anita

Mantra

Mantra

 

MANTRA VERS

SEGÍT, HA KÉTSÉGEID, FÉLELMEID VANNAK DÖNTÉSBEN… 

Kedvesek!

Kapcsolódom szellememhez,
Isteni részemhez,
Teremtő Egységemhez,
A teljességhez.

Így vagyok egész.

Hitem erős,
Szándékom szikla szilárd,
Kitartó vagyok,
Célra vezető úton vagyok.*

Tudom, hogy valamikor lépésben,
Valamikor száguldok,
Valamikor megállok,
Rajtam múlik, hogyan haladok.

*Ez a mantrikus része, a versnek…

Az elmúlt egy hónap energetikailag megterhelő volt, a múlt ügyei tisztultak fel, hálásan engedjük el, köszönjük, hogy jelen volt.

Dinamikusan lépjünk tovább, fogadjuk el a Teremtő által kínált lehetőségeket…

Szeretettel és Áldással,

Anita

Ezonap és Vásár Győrben

Ezonap és Vásár Győrben

Kedves Mind!

Egy újabb érdekes és érdekfeszítő bemutató és beszélgetés az Ezonapon!

A workshop és vásárteremben megtalálható lesz, az ISTEN VAGYOK! írópárosának bemutatkozása és könyvüknek értékesítése.

Csáti Tamás és Hidvégi Anita megpróbálják könyvükkel a spirituális utat testközelbe hozni az emberhez ezzel, erre a csodálatos életre vezetni őket.

Olyan gondolatok, útmutatások és kapnak teret a könyv lapjain melyek mély elgondolkodásba ejtik az embert. Lehetőség lesz személyesen is megbeszélni velük útmutatásaik miértjét, megéléseiket és tapasztalataikat.

Ez mellet Anita, mint spirituális gyógyító és tanácsadó bemutató kezeléseket fog tartani!

https://www.facebook.com/hszien.kozpont/photos/gm.205148750217056/1704659822954064/?type=3&theater

Szeretettel várunk titeket…

Köszönjük Richárd Virizlai a lehetőséget…és a kedves szavakat…

Minden kedves érdeklődőt meglepetés ajándékokkal várjuk könyvünk asztalánál…

Théta Healing konzultációra vendégeim vagytok…

Gyere és ismerd meg önmagad rejtett kincseit…ígérem szupi napod lesz velünk…

Boldog napokat kívánunk…

Anita és Tamás