Itt a farsang – áll a bál?

A farsang a bálok időszaka – az ünneplésé, a vidámságé és a jelmezbe öltözésé. Évszázados, talán évezredes hagyományai vannak a jelmezbe öltözésnek – ami lehet csupán egy álarc vagy maszk, de a hozzá tartozó teljes öltözék is. Ilyenkor elfelejtjük a hétköznapokat, és teljesen eggyé válunk azzal a személlyel vagy szereppel, aminek beöltözünk. A farsangi kavalkádban hercegnők, kalózok, királyok, királynők, boszorkányok, varázslók, és ki tudja még miféle lények elevenednek meg – határt csak a fantáziánk, na meg a kölcsönzőben éppen elérhető jelmezek szabnak. Ebben az időszakban nem csak a színészeknek adatik meg, hogy jelmezbe bújjanak, hanem mindenki számára elfogadottá, sőt, kívánatossá is válik.

Fotó: Ben_Kerckx

De miért szeretünk annyira jelmezbe, vagyis más bőrébe bújni? Mire jó ez nekünk? Miért nem jó az, ami van? Erre nincs egyszerű magyarázat. Egyrész, ilyenkor eltávolodunk a saját életünk problémáitól, hiszen az a mi problémánk – amikor levetjük saját bőrünket, azzal a gondjainkat is hátra hagyjuk. Magunkra öltjük egy másik személy jelmezét – valaki olyanét, akivel belül azonosulni tudunk, vagy szeretnénk. A lényeg: ő nem rendelkezik a mi problémáinkkal! Ilyenkor megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzés lenne azt a bizonyos másik életet élni. Másrészt ilyenkor egy kicsit újra gyerekek is leszünk, amikor még felhőtlen játék volt csupán az életünk. Legalábbis így visszagondolva, akkor ez valahogy kicsit másnak tűnt. Ugyanakkor gyakran foglalkoztat minket a „mi lenne, ha” – szeretnénk változtatni, de gyakran nem merünk. A jelmezek ebben is segítenek: ha bepillantást nyerünk az adott személy életébe, tulajdonságaiba, talán nem is találjuk majd annyira vonzónak. Vagy éppen ellenkezőleg, annyira inspirálóan hat ránk, hogy megtesszük a szükséges változtatást. De az is lehet, hogy egyszerűen csak el akarunk rejtőzni a jelmezünk, és ezzel a szerepünk mögé; ez leginkább a hétköznapi jelmezeinkre és szerepeinkre igaz.

A farsangi jelmezeinket ösztönösen választjuk. Soha senki nem választ magának olyan jelmezt, amiben idétlennek, nevetségesnek érzi magát – sokkal inkább olyant, ami a vélt vagy valós hiányosságait kompenzálja, vagy erősségeit fokozza. A hétköznapokban azonban gyakran kényszerítünk magunkra olyan szerepeket és jelmezeket, amelyekkel belül nem tudunk azonosulni – talán ezeket is kompenzáljuk a farsangi jelmezeinkkel.

Szeretettel:

Anita

Konzultálni szeretnék…

Te is unod, hogy mindenki sajnálkozva néz rád, mert nincs pasid?

Eleged van abból, hogy a barátnőid folyton megpróbálnak összehozni valakivel?

Akkor biztos örülsz majd ennek a szuper, felemelő szingli e-booknak!